Település történelme

Nagypall község története

Nagypall község Baranya megyében a Mecsek hegyvonulat legmagasabb pontjától a Zengő hegytől délre helyezkedik el. A legközelebbi város Pécsvárad alig 3 km-re található. Megközelíthető a 6.sz főközlekedési úttól.
Nagypall a török hódoltság alatt is lakott falu volt. A hódoltság után lakossága magyar. A 18 század második felében kezdtek a faluba németek betelepedni. Számuk lassan növekedett, az első világháború után arányuk 50% fölé emelkedett.A hagyomány szerint az 1700-as években egy Nagy Pál nevű földesúrnak voltak itt birtokai. Nagypall nevét 1220 körül írt oklevél említi először Pol alakban. A Pall helynév a magyar Pál személynévből alakult ki. A nagypalli hagyományok szerint néhai skót herceg szobra áll a településen, Vendel néven avatták szentté, mert a földművesek beteg állatait gyógyította, ettől pedig a pásztorok védőszentje lett.

A falu védőszentje Szent Vendel

Vendel szobor, mely a település közparkjában áll.

A település nevét először az I. István által alapított pécsváradi bencés apátságnak adót szolgáltató falvak között írták le. A 18. század elején Nagypall a pécsi püspök birtoka lett. E század közepén erősen élt a faluban a református vallás. Mária Terézia uralkodása alatt a magyarok jobbágyok, a németek zsellérek voltak. Termeltek búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szőlőt. Tenyésztettek ökröt, üszőt, fejőstehenet, lovat, sertést, juhot. Két malom is őrölt.A II. Világháborúig a falu két utcájában elkülönülten éltek a németek és a magyarok. A magyarok a református vallást gyakorolták, míg a németek római katolikusak voltak. Ezért van két temploma a falunak az 1793-ban épült református templom, mely műemlék épület és az 1885-ben épült katolikus templom. 1852-ben, a községben már két iskola is működött: a római katolikus, melyben a tanítás nyelve német és magyar volt, és a református felekezetű, melyben a tanítás nyelve magyar volt.1928-tól már ismerjük az itt élő iparosok nevét is. Élt itt: bognár, borbély, cipész, kovács, kőfaragó, lakatos, molnár, vegyeskereskedő. Volt tejcsarnok, vasútállomás, postahivatal és működött Levente Egyesület, a Gazdakör és a Polgári Olvasókör.1946-ban sportkör, 1947-ben önkéntes tűzoltó testület alakult. A következő években megalakult a Községi Tanács, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoport.

A közigazgatás átszervezése átszervezése folyamán 1966. június 30.-án megszűnt az önálló tanács és július 1.-től Pécsváradhoz csatlakozott. Az egyesült termelőszövetkezet központja is Pécsvárad. Az iskolában már csak alsó tagozat működik, a felsősök Pécsváradra járnak. A lakosság nagyobb része a mezőgazdaságban dolgozik, de vannak, akik az uránbányában és a szénbányában keresik a kenyerüket.

1990-ben az önkormányzatok megalakulásakor a település közigazgatásilag a Pécsváradi Körjegyzőséghez tartozik. A képviselőtestület döntése alapján 1993. január 1-vel önálló jegyzőségként működik. 1994 -es önkormányzati választások után Német Nemzetiségi Települési Önkormányzattá alakul és 2006-ig így működik tovább. A 2006-os önkormányzati választásokon külön megalakul a német kisebbségi önkormányzat. 2006. október 1.-től körjegyzőséget alakítanak a szomszédos Fazekasboda községgel. A körjegyzőség székhelye Nagypall. 2008. július 1.től az alsó tagozatos iskola a Pécsváradi Kodolányi János ÁMK tagintézménye. Az új önkormányzati törvény értelmében 2013. február 1-től az Erzsébeti Közös Önkormányzati Hivatal tagja, azonban kirendeltségként továbbra is helyben működik a hivatal, ahol Nagypall, Fazekasboda és Erdősmecske közigazgatási és önkormányzati ügyeit intézik.

 Dr. Erdődy Gyula:    Nagypall első és második világháborús hősi halottai